A self-love szerintem

A self-love szerintem

Nem olyan régen régen az egyik konzultáció eleji beszámoló úgy kezdődött, hogy „azt mondták nekem, hogy legyek kedvesebb magammal”. Ki is találtam, hogy na, ez is valami olyan, amiről írni kellene, de beletelt egy kis időbe, mire ide jutottam. De csak azért, mert egy ideje már én is gyakorlom ezt, hogy kedvesebb vagyok magammal és nem vagyok az a szemét főnök, aki dühös, ha este tízkor nem állok neki valaminek. Nálam fordulópont volt saját magammal való kapcsolatomban, amikor rájöttem, hogy nem mindent kell azonnal megcsinálni, hiába vinne a lendület, a lelkesedés, néha az a jobb, ha kicsit lazítunk.

Nade a lényeg, hogy kitaláltam, hogy írok erről a valamiről, amit sehogy sem szeretek magyarul használni. A self-love és a self-care keveréke az, ami szerintem egy kellemesebb közérzethez vezet, ami közelebb visz a boldogsághoz. Erre nem elég az a szó, hogy „önszeretet”, benne kellene lennie annak is, hogy kicsit törődünk magunkkal. Úgyhogy gondoltam, hogy kicsit fejtegetem, hogy mi is ez az önszeretet szerintem.

Persze egy csomószor elhangzik, hogy „szeresd magad!” vagy számonkérően faggatóznak ismerősök, hogy „miért nem szereted magadat jobban?” vagy kioktatnak, hogy „ha igazán szeretnéd magadat, ez biztos nem történik meg veled”. Valahogy ez a szeresd-magad dolog is átment teljesítménykényszerbe és versengésbe. Van, aki kitalálja, hogy ő most megvilágosodott és terjeszteni fogja az igét, hogy az önszeretet fontos, de valahogy a módszer nem megfelelő. Ennek nem sok köze van semmilyen szeretethez. Semmi sem jó, amitől csak másokhoz kezdi viszonyítani magát az ember.

Sokan tévedésben élnek azzal kapcsolatban, hogy mi is a self-love, azt hiszik, hogy szeretik magukat, de a többségnél kiderül, hogy éppenhogycsak kedvelik magukat, amikor épp teljesülnek bizonyos dolgok.

Ha lefogysz pár kilót, a hajad is jól áll, sikerült végre frissen vasalt ruhában és tökéletes sminkkel kimozdulni valami menő programra és azt mondod, szereted magad ilyenkor, az nem elég.  Ha szereted magad amikor épp elértél valami célt, persze, büszke vagy magadra, ezzel nincs is gond, de ha csak és kizárólag ilyenkor szereted magad, az nem elég. Ha épp hősként tudsz tetszelegni, mert segítettél valakinek, szereted magad. De mi van, ha ezek nincsenek? Sőt, ha pont az ellenkezője történik? Ha kócos a hajad és úgy kapkodsz a rohanásban, hogy csak az utcán veszed észre, hogy gyűrött ruhában távoztál? Ha felszedtél pár kilót, akkor mit érzel? Ha nem te segítesz máson, hanem te kérsz segítséget, máris kellemetlenül érzed magad? Saját magaddal is olyan jóban kell lenned, hogy akár esküt tehetnél, hogy szeretni fogod magad jóban, rosszban, egészségben, betegségben, míg a halál el nem választ. Ahogy két ember közös élete jobb lesz, ha szeretetben élnek, ugyanúgy rád is igaz, hogyha a saját testeddel, lelkeddel jóban vagy, akkor könnyebben leszel boldog. Igen, szeresd magad, de nem mindegy, hogy hogyan.

 

De akkor mi a szösz az, hogy szereted önmagad? Nem valami olyasmi, amit meg tudsz venni egy új ruhával vagy egy profi sminkkel. Nem arról szól, hogy inspiráló idézeteket olvasol vagy hogy új kapcsolatba kezdesz. Ezektől nem kezded el jobban szeretni magad, bár mind hasznosak lehetnek és kellenek is. Az a pillanatnyi öröm, amit akkor látsz, amikor megpillantod magad egy jól sikerült profi fotón vagy inspirálódsz egy idézettől, mind fontos kiindulópontok vagy mérföldkövek az életben, de önmagukban egyik sem elég ahhoz, hogy valóban szerethesd magadat. Ezek csak eszközök, amiket fontos használni, de önmagában nem elég egyik sem. Az egész nézőpontod kell megváltoztatni ahhoz, hogy igazán szeretni tudd magadat.

Van olyan ügyfelem, akivel már sokadik hete vesszük át, hogy hogyan is lehet ezeket a teljesen elvont dolgokat beiktatni a mindennapokba és fantasztikus megfigyelésekre teszünk szert. Mindketten. Nekem is hihetetlenül inspiráló látni, hogyan változik meg az, hogy egy-egy helyzetet hogyan él meg, neki pedig még jobb élmény lehet átélni a változást, a sok aha-momentet.

Mi az igazi önszeretet?

Az igazi szeretet feltétel nélküli, az igazi szeretet azt jelenti, hogy megbecsülöd és elfogadod saját magad. Nem, nem azt jelenti, hogy ezentúl elhanyagolod magad azzal a felkáltással, hogy „én így is szeretem magam”, hanem hogy nem szabsz irreális feltételeket, hogy akkor fogod szeretni magad, ha… Azt jelenti a feltétel nélküli szeretet például, hogy nem kezded el azonnal utálni magad és a körülményeket, ha valami nem sikerül. Ha nem megy át negatív érzelembe a nagy lelkesedés.

Nem, szerintem nincs olyan ember, aki mindig 100%-ban odáig van saját magáért, nem is kell minden nap szerelmet vallani magunknak, de úgy általánosságban véve nem árt, ha jóban vagyunk a saját testtünkkel, lelkünkkel. Én például régebben nagyon dühös voltam magamra, ha nem tartottam be a saját magamnak kitalált határidőket (például, hogy az ihletődés napján megírom azt a bizonyos blogbejegyzést), ezeket már nem tartom tragédiának és nem tartom magamat kevesebbre amiatt, hogy nem lesz minden kész azonnal. Az elfogadás fontos része az önszeretetnek. Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy ő csak azt nem érti velem kapcsolatban, hogy hogy lehet az, hogy magammal szemben olyan türelmetlen vagyok, miközben a tanítványaim azért ajánlgatnak tovább mindig, mert ilyen türelmes tanárral korábban nem volt dolguk. Elgondolkodtató volt, azt hiszem, ez indított el a változás útján anno.

Ezek voltak a legfontosabb mérföldkövek számomra a self-love tanulási folyamatában, ezeken szoktunk végigmenni mindenkinél másra fektetve a hangsúlyt, de kijelenthetjük, hogy ez a pár dolog az alapja az egésznek:

Legyél tisztában saját magadhoz való viszonyoddal

Ez a legfontosabb, sokan észre sem vesszük, hogy saját magunkkal mennyire igazságtalanok, türelmetlenek vagyunk. Nem is tűnik fel, hogy sokszor csak szükséges rosszként tekintünk saját magunkra. Kicsit érdemes megállni és elgondolkodni, hogy mindig másokhoz viszonyítjuk-e magunkat vagy csak simán türelmetlenebbek vagyunk magunkkal, mint másokkal? Vagyunk annyira büszkék saját sikereinkre, mint másokéra? Milyen érzéseket váltanak ki bizonyos emberek és/vagy élethelyzetek? Hogy érzed magad, amikor túl vagy egy edzésen vagy éppen azután, hogy hárommal több fánkot ettél, mint kellett volna? Több a negatív érzelem, vagy inkább pozitívan állsz saját magadhoz? Érdemes ezeken elgondolkozni.  Ha a negatívak vannak túlsúlyban, akkor érdemes csak igazán a következő lépésre koncentrálni.

Vedd vissza az irányítást a belső hangod felett

Ha túl sok negatív gondolat kavarog a fejedben, tudatosan kell őket felülírni. Nem mindig könnyű feladat és egészen biztosan nem sikerül egyik napról a másikra, de mindenképpen megéri ezzel időt tölteni. Ha más nem, megtanulsz türelmesebb lenni saját magaddal szemben. Máris előnyben vagy, egy negatív érzést kiktattál, ha nem leszel türelmetlen 😉 Már az is szuper kiindulás, hogyha rászoksz, hogy tévedéskor nem az az első kimondott mondatod, hogy „jajj, de hülye vagyok”, hanem bármi egyéb, nyert ügyed van. Nekem ez a legnehezebb, reflexből rámondom, hogy hülye vagyok, pedig hát nem, csak az adott pillanatban valamit elrontottam vagy elfelejtettem. A nap további 23,9 órájában még lehetek teljesen normális és épelméjű. Tudatosan át tudjuk magunkat szoktatni arra, hogyan véleményezzük tetteinket.

Legyél kisgyerek

Nem a hisztis vagy miért korszakos kisgyerek, hanem bánj úgy magaddal, mintha kisgyerek lennél. Gondolj úgy magadra, mint egy kis törékeny lényre, aki semmi másra nem vágyik, minthogy szeressék. Egy kisgyereket nem illetnél olyan harsány kritikával, nem bánnál vele úgy, hogy csak a negatív érzések csapódjanak le benne, ugye? Lehet, hogy ez csak egy fura megközelítés, ami könnyebbé teszi, hogy megtanuld jól szeretni magadat, de az is lehet, hogy kiderül, mi is maradt ki az életedből gyerekként és tudatalatt ezeket hiányolod felnőttként is. Ha tudod, mi hiányzik, könnyebb bepótolni és teljessé válni.

Mutasd ki a szeretetet

Mit csinálsz, ha szeretsz valakit? Mindegy, hogy a testvéredre, szüleidre, párodra vagy a legjobb barátodra gondolsz, biztos eszedbe jut sok minden, amivel ki tudod fejezni a szereteted. Ajándékokkal, programokkal leped meg őket, figyelsz rájuk, hogy kiderítsd, mik is teszik őket boldoggá. Minőségi időt töltesz velük, sőt, néha meg is öleled őket. Amit másokért megteszel, hogy a szereteted ki tudd fejezni, azt megteheted saját magaddal is. Itt jön a képbe az, hogy törődsz magaddal, mindenféle élménnyel vagy tárggyal leped meg magad. Ezek mind apró kis örömöt okozó dolgok, amik hozzásegítenek ahhoz, hogy jobban érezd magad a bőrödben. Ez bármi lehet, egy nyugis este, amit olvasgatással töltesz vagy egy új arckrém, egy közös program a barátokkal, vagy egy alkalom, amikor nem főzöl, hanem inkább étteremben vacsorázol, veszel magadnak egy könyvet vagy blúzt vagy bármit, amire épp vágysz.

Rengeteg módja van annak hogy kifejezd a szeretetet mások iránt, nincs ez másképp saját magaddal szemben sem. Minél több időt töltesz saját magad megismerésével, minél többet foglalkozol azzal, hogy a negatív gondolatok helyett pozitívakkal töltekezz, minél többet figyelsz arra, hogyan tudod magadat boldoggá tenni, annál profibb leszel a self-love-ban.

Ezt nem nagyon tudod elrontani, kezdj bele még ma és minden nap jobb leszel benne! Minden nap egy kicsit közelebb kerülsz magadhoz és minden nap egy kicsit jobban tudod szeretni magadat.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


%d blogger ezt szereti: